Tősgyökeres polgárdiként fontosnak tartom térségünk kulturális értékeinek megőrzését, hagyományainak ápolását. Örömmel tölt el, hogy az egyesület alapítóként tevőlegesen is hozzájárulhatok térségünk gasztronómiai értékeinek ápolásához. Már dédszüleim foglalkoztak szőlővel, így identitásbeli kötődésem is erős az egyesület célkitűzéseit illetően. (tovább…)
Tősgyökeres polgárdiként fontosnak tartom térségünk kulturális értékeinek megőrzését, hagyományainak ápolását. Örömmel tölt el, hogy az egyesület alapítóként tevőlegesen is hozzájárulhatok térségünk gasztronómiai értékeinek ápolásához. Már dédszüleim foglalkoztak szőlővel, így identitásbeli kötődésem is erős az egyesület célkitűzéseit illetően. Szeretem a természetet, a szőlőt és a finom borokat. Egyesületi tagként elsősorban tanulni szeretnék, hogy egyszer saját kezem …
Adatok Bejegyzett név: Seuso Hegykör Egyesület Székhely: 8154 Polgárdi, Batthyány u. 26/b Adószám: 18943997-2-07 Számlaszám: 11736006-21459643 E-mail: informaciok@seusohegy.hu Web: https://www.seusohegy.hu/
Adatok Bejegyzett név: Seuso Hegykör Egyesület Székhely: 8154 Polgárdi, Batthyány u. 26/b Adószám: 18943997-2-07 Számlaszám: 11736006-21459643 E-mail: informaciok@seusohegy.hu Web: https://www.seusohegy.hu/
Ez egy mintaoldal, egy WordPress-alapú honlap egy oldalának létrehozásához. Az oldal különbözik a bejegyzéstől, mert az oldal állandóan látszik a honlap menüjében, a navigáció során (a legtöbb sablonban). Az emberek többsége használja a Névjegy oldalt, amely arra szolgál, hogy a lehetséges látogatói számára elmondjanak magukról, vállalkozásukról, a honlapról néhány jellemző mondatot. Egyik lehetséges megoldás erre …
A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüstlakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő a Balatonhoz közeli Polgárdi Kőszárhegy, Szabadbattyán környékéről. A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a …
A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüstlakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő a Balatonhoz közeli Polgárdi Kőszárhegy, Szabadbattyán környékéről. A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a …
Dr. Sziebert Dénes Eiserle László Borsó Pál Bognár József Balázs László Fritz Mihály Nyikos László Szentes János Ferencz Károly Baracskai Ede Borján Péter József Polyák István Vilmos Simon István dr. Szabó Katalin Borján Tamás Az alapítók (nem teljes tagság).
A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüstlakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő a Balatonhoz közeli Polgárdi Kőszárhegy, Szabadbattyán környékéről. A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a …
A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüstlakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő a Balatonhoz közeli Polgárdi Kőszárhegy, Szabadbattyán környékéről. A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a …
