A szüret és a szüreti mulatságok
A szüret menete egyszerû volt: kisebb birtokosoknál kalákában szedték le a szõlõt, rokonok, ismerõsök segítettek be, akiket a gazda látott el ebéddel. Elmaradhatatlan volt a pogácsa, pálinka, lacipecsenye, gulyás és a bor. A nõk szedtek, a férfiak puttonyoztak. Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott vesszõ, melyre minden puttony szõlõ után egy-egy rovást faragtak. A szedõk mögött, kezében kis pálcával, a pallér csapkodta a leveleket – ügyelve arra, hogy sor ki ne maradjon, tõke szedetlen ne legyen -, továbbá irányította a munka menetét is. A puttonyból a szõlõt a terhesbe öntötték, amely mellett ott álltak sorban a gyerekek, és három-négyágú karókkal, az úgynevezett csömöszölõvel zúzták a szõlõt. A szüret végeztével felcsendült a végzésnóta, a szekereken hazavitték a terhest és az embereket.
Ezután megkezdõdött a szõlõ feldolgozása: darálás, áztatás, taposás, préselés, fordítás… A régi idõkbõl maradt fenn az a kedves szokás, hogy ha a gazda jó, azaz kivívta a résztvevõk megbecsülését, a puttonyos legények vagy a szüretet vezetõ pallér négyágú szõlõkoronát készített számára. Amit aztán felpántlikázva, a tisztelet jeléül átadtak a házánál, mire õ áldomást ivott szüretelõ munkásaival.
A teljes cikk az alábbi linken megtekinthetõ:
https://www.noi-bortura.hu/magyar/oldalak/szuret_es_szureti_mulatsagok/
Forrás: